Mesterhármas

Lehet, hogy az a baj, hogy végre kialudtam magam és egy cseppet fogékonyabb vagyok a világra, mint mondjuk az elmúlt két hónapban, de az is lehet, hogy ma halmozottan vonzottam az érdekes eseteket, amiből lassan tanulmányt lehetne írni. A teljesség kedvéért fent vagyok egy társkereső oldalon, ahol jó, kevésbé jó és kifejezetten rossz ismeretségeket kötöttem már, ezzel nincs is semmi gond, hiszen a nagy számok törvénye mindenre megoldás, de úgy érzem, hogy a mai mesterhámrassal belenyúltam a tutiba és megvan a három kedvenc irányvonalam, amin soha nem indulnék el…

1.) Mr Vezetéknév
Lépjünk túl azon, hogy nehéz kitőlteni az űrlapokat, amivel el lehet kezdeni az ismerkedést, vagy legalábbis emberünknek okozott ez kihívást, hiszen a nevéből nem maradt más, mint apuka első számú hagyatéka, a családnév. Ezen még át is lendültem volna, hiszen, meg tudom kérdezni. A szia a helyén volt, és én mint rendes nő vissza is írtam, hogy szia, majd elindult a “beszélgetés”, aminek a harmadik sora kb így hangzott: dohányzom és szexcentrikus vagyok. Ez mind szép és jó, én meg koncentrikus körök rajzolásában egy zseni. Igyekeztem egy kicsit elterelni a beszélgetés egyre vékonyodó fonalát a témáról, de hát Mr Vezetéknév hajthatatlan volt. Majd jött egy rém egyszerű és szimpla question részemről, hogy mégis milyen magas uriemberről van szó – hiszen ez a mező is kimaradt az adatlapján. 178 – ami már necces, mert számomra a férfi 180-nál kezdődik, de ez már az én bajom. Majd érkezett még két számadat, 65 és 19. Gyakorlott csetelőként összeraktam egy pillanat alatt, hogy a testsúly és az IQ, akarom mondani szerszám méretet jelöli a 65 és a 19. Vettem egy mély lélegzetet, még bennem volt minden jó szándék, mert éreztem, hogy a pokol felé indultunk el, finoman kifejtettem, hogy nekem is, mint minden rendes nőnek az elméje az első számú erogén zónája, így talán egy picit fel kellene húzni a beszélgetés minőségét, de úgy tűnik süket fülekre talált minden egyes szavam, mert visszakaptam a kérdést, hogy mégis hogyan. Itt már éreztem, hogy bajban a haza és egy végtelen spirál kezd magaalá gyűrni. Dobtam még egy szarkazmussal átitatott csontot, hátha veszi a lapot, adást, vagy bármit, de sajnos ismét kudarcot vallottam. Gondoltam itt az ideje, hogy egy csillagászati képpel magyarázzam el, hogy mennyire nem megy ez nekünk. Ezzel sem értem célt, hiszem megkaptam a nagy bölcsességet, hogy márpedig egy kapcsolathoz jó szex kell. Ki kérdezte? – buggyant fel bennem egy újabb gondolat, mert én nem, az biztos. Végszó gyanánt megállapítottam, hogy az én univerzumom nem az ő farka körül forog, úgyhogy bye-bye.

Épp, hogy felocsudtam a Vezetéknév okozta döbbenetből, mikor megkérkezett a következő delikvens.

2.) Mr Fiatalka
Diszkriminálom a nálam fiatalabb férfiakat – tudom válogatós buta liba vagyok gágá -, de erre is megvan a magam régimódi hitvallása. Egy férfi legyen a nőnél idősebb. Vannak dolgok, amiben még én is hagyománytisztelő vagyok. Szóval befutott a 27 éves fiatalember, hatalmas arcca és a negyedik sor után, már a telefonszámom követelte… én ott ültem a monitor előtt értetlenül, hogy WTF? Itt hagyott el a lelkesedésem, és csak úgy uk muk fuk nem válaszoltam becses értetlenkedő soraira.

3.) A Hát ember
A szóismétlés bajnokaként kifejezetten érzékenyen reagálok arra, ha minden mondat “hát”-tal kezdődik. Hát én így, hát én úgy, hát én amúgy. Egyébként van egy kutyám – aki egyébként cuki – hát valami komolyat keresek, nem vagyok egy kalandozó típus, hát szeretek sétálni, hát szeretek enni is, hát igazán olyan nő kell, aki elfogad, ahogy vagyok. HÁÁÁT, erre nem sok mindent tud az ember lánya reagálni, mert ennyi háttal már én sem tudok mit kezdeni, illetve még a hát-ok talán mennének, de az a baljós előérzet, ami fölém tornyosult már sokkal jobban izgatta a fantáziámat. Milyen is lehet, egy Hát ember? Az önbizalma valahol a béka sáros feneke alatt, de azért kinyitja az ablakot hátha berepül rajta a sültgalamb, mert ugye vannak még csodák. Jó lenne egy nő, de igazán annyira nem is hiányzik, hiszen ha elvárásokat támaszt velem szemben az már macera, az meg kinek kell, így kikötöm az elején, hogy ilyen vagyok és ez nem változik, punktum. A gond a rendszerben, hogy nem vagyok egy anyatípus, nem hiszem hogy nekem meg kell mentenem és ki kell szolgálnom egy olyan férfit, aki még a látszatát sem akarja annak kelteni, hogy férfi. Tudom, az én készülékemben van a hiba, vagy mégsem?